Sétarepülés közben egy zuglói lakóházra zuhant 1961. augusztus 6-án a Malév HA-TSA jelzésű utasszállító repülőgépe. Az eddigi legsúlyosabb magyarországi légikatasztrófának 30 áldozata volt. Életét vesztette a gép négyfőnyi személyzete, 17 felnőtt és hat gyermek utas, valamint a földön három XIV. kerületi lakos.


A sétarepülés

A hatvanas évek elején fénykorát élte Magyarországon a sétarepülés. Ferihegyről is rendszeresen indítottak ilyen járatokat, hogy 12 perces repülőútra vigyék az érdeklődőket.
A sétarepüléseket a hatóságok szigorú szabályokhoz kötötték. Ilyen céllal felszállni csak megfelelő látási viszonyok mellett lehetett. Amennyiben a szélviszonyok megengedték, a gép Budapest irányába startolt, majd 600 méterig emelkedett és a Dózsa György út fölött repült, amíg csak el nem érte a Népköztársaság útja (ma Andrássy út) vonalát. Ekkor a gép balra fordult, majd a Kálvin tér után az Üllői utat követve a Kispesti Gépgyárig 300 méterre ereszkedett és az irányítótorony utasításának megfelelően leszállt. A pilótáknak az útvonalat szigorúan tartani kellett, a Duna vonalát nem léphették át.

A repülőgép

1951. november 18-án a szovjet készültség MiG–15-ös vadászrepülőgépei Pápán leszállásra kényszerítettek egy magyar légtért megsértő C–47-es amerikai katonai repülőgépet. A pilótákat a kihallgatást követően kiutasították az országból. A lefoglalt repülőgépet 1956-ig a magyar légierő használta, majd átadta a Malévnak, amely szovjet dokumentáció alapján átalakította utasszállító repülőgéppé. Az 1956. július 19-én elkészült gép a HA-TSA típusjelet kapta.

Az utolsó út

A belföldi forgalomban használt HA–TSA jelzésű repülőgép 1961. augusztus 6-án délután ötödször emelkedett a magasba. A kapitány Hoffman Róbert (29), a másodpilóta Hegyi József (31), a hajózótávírász Verebély Gyula (39), a hajózószerelő Povázsai László (34) volt. Az uralkodó széljárás miatt a repülőgép Vecsés felé indult. A 100 méteres magasságot elérve a Városliget irányába fordult.
Hogy mikor történt a végzetes hiba, pontosan nem tudni. A szemtanúk szerint a lezuhanást megelőzően a repülőgép éles, túldöntött fordulókat, hullámrepülést végzett, majd veszélyesen bedőlve balra fordult, ami csúszásos magasságvesztéssel járt. Ezt a pilóta a magassági kormány intenzív meghúzásával, majd a magassági kiegyenlítő állításával igyekezett korrigálni. A kritikus állásszöget elérve a gép a saját légcsavarszelétől is segítve a jobb szárnyán keresztül megperdült. Közben a húzva tartott magassági kormány miatt a gép orra megemelkedett, a légi jármű kritikusan lelassult és a hátára fordult. A repülőgép személyzete és az utasok kiestek az ülésből, mert a székhez rögzítő övek nem voltak bekapcsolva. A repülőgép orra lebillent és 16 óra 56 perckor a földnek csapódott.
Az utasszállító Zuglóban a Lumumba utca (ma Róna utca) 224. szám alatti kétemeletes ház udvar felőli részére zuhant. A pilótafülke a tetőt átszakította és az első emeleti födémbe fúródott. A becsapódás következtében életét vesztette a légi jármű négyfőnyi személyzete, 17 felnőtt és hat gyermekkorú utasa. A kettétört géptörzs hátsó fele halálra zúzta a ház udvarán versenykerékpárját szerelő Vida Ferencet (20) és a társaságában tartózkodó Heé Tibort (13), valamint Bencze Ernőt (17). A tűzoltók a ház romjai közül egy súlyosan sérült nőt és egy kisebb sérüléseket szenvedett három hónapos csecsemőt emeltek ki.
A szemtanúk szerint a tűzoltók kiérkezésekor a személyzet egyik tagja még életben volt, azonban megfelelő daru hiányában nem fértek hozzá az összeroncsolódott orrészhez. A pilótafülkét csak másnap tudták lehúzni az épületről, amiben hat holttestet találtak.

Az okok

A légikatasztrófát kivizsgáló bizottság megállapítása szerint a repülőgép megfelelő műszaki állapotban volt. Kormányberendezései, motorjai a becsapódásig működtek. Terhelése 145 kilogrammal a megengedett mérték alatt volt. Az utasok száma viszont meghaladta az ülőhelyekét. A Malév egyik tisztviselője és másik két személy a kapitány engedélyével szállt fel a repülőgépre.
A vizsgálóbizottság jelentése szerint a személyzet durva szabálytalanságot követett el, ugyanis a holttestek helyzete arra engedett következtetni, hogy az esemény pillanatában két női utas tartózkodott a pilótafülkében. A hajózószerelő pedig elhagyta a szolgálati helyét.
Az esetet követően Magyarországon hosszú időre betiltották a sétarepüléseket.
Papp Dezső