Magyarország eddigi legnagyobb paneltüze 1972. május 18-án Zuglóban pusztított. A hét ember halálát okozó tűzet elektromos vezeték meghibásodása okozta. A tragédiában az is közrejátszott, hogy a ház tervezője, kivitelezője és beruházója egyaránt mulasztást követett el, mert figyelmen kívül hagyta az előírásokat.

A Csertő utca 12–14. szám alatti Larssen-Nielsen típusú panelházat 1969. március 17-én kezdték építeni. A lakók 1970 harmadik negyedében költözhettek be a lakásaikba. Az épületre a magas házakra vonatkozó tűzrendészeti előírást kellett volna alkalmazni, azonban a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat az ilyen típusú létesítményekre eltérést engedélyezett, így tűzrendészeti szempontból középmagas épületként kezelték.

Segítség, tűz van!

A tüzet elsőként a B szektor VII. emeletén lakó Horváth Lászlóné észlelte, aki éjfél után pár perccel a folyosóról érkező ropogásra ébredt. A kémlelőnyíláson kilesve látta, hogy a szemben lévő lakás ajtaja melletti villanyóra-szekrény ég. A nyugdíjas asszony nem vesztette el lélekjelenlétét, kiment a folyosóra és ébresztgetni kezdte a lakókat.

A tüzet a hatóságoknak először Horváthné szomszédja, Kovács Tibor jelentette. A lakók egy része gázrobbanástól tartva az utcára menekült. A VI.– X. emeleteken élők közül többen a lakásukban rekedtek, ugyanis a terjedő tűz és a füst miatt nem mertek a lépcsőházon át menekülni. Az otthonaikban rekedtek megpróbálták útját állni a tűznek és a füstnek. Az egyik VII. emeleti lakó a lángok láttán elzárta a gázt, majd a bejárati ajtót vödörrel addig locsolta, amíg a tűzoltók ki nem mentették. Egy másik lakó, hogy útját állja a folyosón gomolygó sűrű füstnek a bejárati ajtó réseit vizes rongyokkal eltömte és felkészült az oltásra.

Voltak, akik megpróbálták megfékezni a lángokat. Ezek közé tartozott a VI. emeleten élő Arany Lajos, aki röviddel éjfél után „Segítség, tűz van!” kiáltásra riadt. Miután telefonált a tűzoltóknak, szomszédjaival oltani kezdte a VII. en az A és a C szekció felé terjedő lángokat. 

Menekülési kísérletek

A X. emeleten élő Tóth család összecsomózott lepedőkön lemászva próbált menekülni. Az elsőnek induló Tóthnét a VIII. emeleten behúzták az ablakon. 43 éves férje és 19 éves neveltlánya nem volt ilyen szerencsés, tisztázatlan okból mindketten az épület mögötti füves területre zuhantak és szörnyethaltak. A sors iróniája, hogy Tóthék lakásának kisebbik szobája szinte sértetlen maradt a tűzvészben, itt vélhetően baj nélkül megvárhatták volna a segítséget.

Bálint János nem ijedt meg a tűztől és a füsttől. Hatéves kislányát felkapta és a lángokon keresztül kirohant a lakásból. Feleségének nem volt bátorsága követni, őt a tűzoltók az ablakon az utolsó pillanatban menekítették ki a lángoló lakásból.

Marek Gáborné valószínűleg a mindent elborító sűrű tömény füsttől megrémülve vetette ki magát a kilencedik emeletről. Az asszonyt súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

Mire a VII. emeleten lakó Balázs család felébredt, a tűz miatt már nem tudtak kijutni a folyosóra. Hogy hét napos kisbabájukat megmentsék, a feleség édesanyja a bepólyázott gyereket bekötötte egy paplanhuzatba és a felszabdalt lepedőkből, pokrócokból, ágyhuzatokból és függönyökből készített kötélen leeresztették az utcán tartózkodóknak.

Az oltás megkezdése

Elsőként a zuglói tűzőrség két fecskendője érkezett a helyszínre, ahol kezdett eluralkodni a pánik.  A tűzoltókat megdöbbentő látvány fogadta: a ház B szektora a VII. emelettől lángokban állt, az ablakokból sűrű füst gomolygott, több lakó is segítségért integetett.

A fecskendőparancsnok az utcai tűzcsaptól alapvezetéket szereltetett fel az oltás megkezdéséhez. A B szekcióval szemben felállíttatta a tolólétrát és a veszélyeztetettségnek megfelelő sorrendben megindította a bajbajutottak kimentését, majd rádión erősítést kért, ami hamarosan meg is érkezett.

Az időközben megérkező tűzoltási csoport vezetője, Durai Ferenc főhadnagy a felderítést követően megindította az oltást, illetve oxigénes önmentő készülékekkel felszerelt tűzoltókat küldött a bent rekedtek felkutatására.

A mentés

A lépcsőházakon keresztül összesen 120 személyt menekítettek ki az életmentésben közreműködők, több idős személyt ölben vittek ki a veszélyeztetett területről.

Több tűzoltó kiemelkedő helytállásról tett tanúbizonyságot, Kustán Sándor főtörzsőrmester létrával egymaga 14 embert, míg a rohamszer parancsnoka hat társával együtt 40 lakót menekített ki. A sérülteket és füstmérgezést szenvedetteket az egy rohamkocsival és két mentőautóval kiérkező mentők látták el.

A tűzoltóknak egy órára sikerült meggátolniuk a tűz továbbterjedését. Az egységek lakásról lakásra haladtak. A IX. emeleten egy 36 éves nő és egy 5 éves kislány, a X. emeleten egy 43 éves nő holtestére bukkantak, valamennyien füstmérgezésben haltak meg.

A tűz oltása 1 óra 47 perckor fejeződött be, az utómunkálatokkal 4 óra 20 percre végeztek.

Zugló összefogott

A tűzeset hírére a telefongyár és a filmgyár konyhája ebédet, a kenyérgyár kenyeret küldött a bajba jutottaknak. A kerület üzemeiből önkéntesek érkeztek, hogy segítsenek a kárt szenvedetteknek.  A megrongálódott lakások tulajdonosait 40 teherautó költöztette ideiglenes otthonaikba.

A tragédia mérlege

Minárovics János nyugállományú tűzoltó ezredes langlovagok.hu-n megjelent Hét halálos áldozattal járó paneltűz a fővárosi Csertő utcában című írása szerint az árammérőóra vezetékének meghibásodása miatt fellobbant tűz 40 lakásban összesen 150 ember életét veszélyeztette. A tűz következtében öten a helyszínen, ketten pedig a kórházban vesztették életüket. A mentők 39 lakót és két tűzoltót szállítottak kórházba. A tűzoltók a veszélyeztetett emeletekről 145 lakót menekítettek ki.  Az oltásban 118 tűzoltó vett részt 13 gépjárműfecskendővel, illetve 7 különleges szerkocsival. Az anyagi kár mintegy kilencmillió forint volt.

Papp Dezső